Gyakran hallott kérdés: "Estére bedagadnak a lábaim - mitől?"

A nap végére jelentkező boka- és lábszárduzzanat az egyik leggyakoribb panasz az érsebészeti-angiológiai rendelőkben. Fontos tudni, hogy teljesen egészséges érrendszer mellett is kialakulhat, hosszan tartó álldogálás, álló munkavégzés után. Ez a két lábon járás egyik nem kívánatos következménye: A vénás vérnek ugyanis a gravitáció ellenében, lentről felfelé kell folynia.

Ezt három, egymástól független rendszer biztosítja:

1. A szív, mint pumpa be kell, hogy fogadja a beáramló vénás vért, és továbbítania kell a tüdőbe.
2. A vénák belfelszínén hártyás tasakos billentyűk helyezkednek el, melyek csak egy irányban, lentről-felfelé engedik folyni a vért.
3. Az alsó végtagi izmok aktivitása szükséges ahhoz, hogy mint egy izompumpa, a vénákban a vért felfelé áramoltassa.

Ezen tényezők valamelyikének, vagy kombinációjuknak kiesése okozza a duzzanatot.

Lássuk ezeket külön-külön, gyakoriságuk sorrendjében:
Az, hogy a lábizmok nem végzik el pumpa-szerepüket, különösebb betegség nélkül is előfordulhat: kényszerű, tartós, statikus álldogáláskor (portások, pincérek, eladók, bolt előtt ácsorgás, míg valaki bevásárol), hosszú, mozdulatlan üléskor (három felvonásos színdarab szünet nélkül, távolsági buszjáratok, hosszú repülőutak). Ezen helyzetekben érzi is az ember, hogy "úgy meg kéne mozgatni a lábát" ezért mocorog, jár egyet, teszi fel a lábát, ha tudja, hogy jó érzékkel elkerülje a vénás pangást. Ezen alkalmak után, estére, nehéznek, fáradtnak, duzzadtnak érezzük lábainkat  szinte jól esik mozogni egyet, hiszen a ritmikus izommunka kihajtja az alsó végtagi vénákban pangó vért.

Van még egy kényszerű izommunka-kiesés, mely a fentieknél sokkal gyakrabban és súlyosabb formában okoz láb-duzzanatot: a gipszrögzítés. Ez olyan fokban rontja a vénás keringést, hogy a mélyvénás trombózis megelőzésére véralvadásgátló injekciók adása szükséges.

Javaslat: ha tudjuk, hogy hosszabb ideig inaktív üzemmódban leszünk, készüljünk fel rá:

1. A nehéz nap reggelén húzzunk térdig, vagy combig érő gumiharisnyát, mely nem engedi bedagadni a lábakat.
2. Hosszabb ülés, vagy statikus állás közben végezzünk rendszeres időközökben, ritmikus vádli- és comb izomfeszítéseket.
3. Ha nem botránkoztatja meg környezetünket, dagadós lábunkra hivatkozva nyugodtan tegyük fel valamilyen bútordarabra (ne a főnök asztalára).

A vénák betegségei okozzák a legtöbb lábdagadást. Ezek leggyakrabban a következők:

1. Mélyvénás trombózis. Az alsó-végtagi fő gyűjtővénába belealvad a vér, és megszűnik benne az áramlás, a szövetekbe jutó verőeres vér nem tud elfolyni. A torlódó nyomás miatt savó lép ki a szövetek közé, megduzzasztja a bokát, lábszárat, súlyosabb esetben a combot is.
Ahogy később a nem elzáródott kisebb vénák átveszik a mélyvénák funkcióját, a duzzanat enyhülhet, de egyéb panaszok gyakran visszamaradnak.
2. Mélyvénás billentyűelégtelenség. A felfelé áramlást biztosító billentyűk sérültek (pld. trombózis következtében), és ezért a vénás vér álló helyzetben csak gyengülten tud felfelé folyni, így szintén pangás, torlódó nyomás jön létre, duzzanattal.
3. Visszeresség. A leggyakoribb vénás betegség, a felületes vénás hálózat tágulata. Ezekben a tágult visszeres csomókban, a tágulat mértékével arányosan csökken a véráram sebessége, ami törvényszerűen megemeli az oldalnyomást, folyadékkilépést, duzzanatot eredményezve.

Javaslat: alsó végtagi duzzanat esetén forduljunk érsebészhez. Alábbiakat fogja javasolni:

1. Bármelyik kórforma okozza a duzzanatot, a fásli, vagy gumiharisnya viselése kötelező.
2. Gyógyszeres kezelés is szükséges szinte minden esetben, ezt hagyjuk a szakemberre.
3. A terhelhetőséget illetően: mélyvénás trombózis első néhány napjában feküdni, a végtagot polcolni tanácsos. Később, illetve a többi kórformában a szokványos napi terhelés megengedett (gumiharisnya viselése mellett). Nagyon jó hatású az ún. "vénás torna", melyet gyógytornász tanít, majd a beteg otthonában gyakorolja.
4. Műtét: a mélyvénás trombózist ma már csak nagyon ritkán, akut és súlyos esetekben operáljuk. A billentyűelégtelenség és visszeresség megfelelő esetekben operálható, ezekről az érsebész néhány célzott vizsgálat alapján dönt.

A lábduzzanat harmadik oka, a pangásos szívelégtelenség. Ennek felismerése, kezelése a kardiológia tárgykörébe tartozik, taglalására nem vagyok illetékes. Annyit talán hozzátennék, hogy szív eredetű lábduzzanatban mindkét láb egyformán dagad és a duzzanat megtartja az ujjbenyomatot (ami vénás betegségekben nem jellemző). Kezelése kardiológiai szakfeladat. 

7000 lakos szűrése után kijelenthetem: a lábdagadás népbetegség. A statisztikai feldolgozás szerint a leggyakrabban előadott panasz. Ugyanakkor legtöbbször nagyon egyszerűen megszűntethető. Nem kell tehát magunkat fatalista módon "lábdagadósnak" elkönyvelni, lehet, hogy a szakember rövid időn belül ha nem is szárnyakat, de jól futó lábakat ad.

Dr. Keresztury Gábor
Ér-sebész.hu

Prevenció.lap.hu | Antioxidáns.lap.hu