"Fájnak az ereim" - az egyik leggyakoribb panasz.

Gyakran jönnek betegek ezekkel a panaszokkal: "Úgy fájnak az ereim!" Mivel ez a kifejezés már szinte a közbeszéd része lett, nézzük meg alaposabban, mit is takar.

A legelején le kell szögeznünk, az erekben nincs fájdalomérző idegvégződés, így nem is fájhatnak. További elemzésünkhöz vegyük külön az artériákat (verőereket) és a vénákat (gyűjtőereket).

A verőerek, ha elzáródnak, nem fájnak. A következményes vértelenség okoz erős fájdalmat a bomlástermékek felszabadulása révén az érintett szövetekben. Ez a fájdalom igen erős hirtelen fellépő verőeres elzáródásnál (pl. embolia), enyhébb, de állandó lassan (krónikusan) fellépő érelzáródásnál (arteriosclerosis). Az enyhébb stádiumban csak izommunkára, gyaloglásra jelentkezik fájdalom, mert a keringés elegendő a nyugvó izomzat, de nem a dolgozó izom vérellátásához. Tehát ilyenkor nem a megbetegedett ér okozza a fájdalmat, hanem az attól "lefelé" (az alsó végtagnál legalábbis) eső csökkent vérellátású szövetek idegvégződései.

Mi a helyzet a vénákkal? Itt elképzelhető fajdalom az visszerek gyulladásánál (varicophlebitis), amikor a gyulladásos reakció erős fájdalmat okozhat a vénát környező szövetekben. Ilyenkor a fájdalom helye megegyezik az érelváltozás helyével. De ezen gyulladásos  elváltozás kivételével minden egyéb vénás betegség, mint visszeresség, trombózis a következményes szöveti pangás helyén okoz panaszokat, tehát az érelváltozástól "lefelé" itt is akár az artériáknál.

Láthatjuk tehát, hogy kevés kivételtől eltekintve az érbetegségek nem azon a testtájon fájnak, ahol vannak, hanem ott, ahol a szöveti keringési elváltozást okozzák, vagyis a beteg érterülettől "elfelé" eső területeken.

Dr. Keresztury Gábor
Ér-sebész.hu

Prevenció.lap.hu | Antioxidáns.lap.hu