Amit a betegeknek tudniuk kell.

A 2009. Júliusban indult Fehérvári Fájdalomterápiás központ reumatológiai - hétfőnkénti - rendelésén folyamatosan nő a betegforgalom. Úgy tűnik helyes döntés volt a szakmát beilleszteni a Fájdalomterápiás Központ tevékenységébe, hiszen a nehezen gyógyítható fájdalmak igen gyakran izületi eredetűek.
Dr. Szemenyei Mónika reumatológus-traumatológus szakorvos, a Fájdalomterápiás orvos team munkatársa összefoglalta a betegek számára is fontos ismereteket a sokizületi gyulladásról. Fontosnak tartjuk, hogy betegeink és az érdeklődők is átfogó képet kapjanak ezen gyakori betegségről.

A betegség lényege:
A szervezet idült gyulladásos megbetegedése, mely elsősorban a kis, de időnként a nagyízületeket is érinti. Szimmetrikus, előrehaladó gyulladásos folyamat, mely során a z ízület belhártyája megvastagszik, a porc károsodik Az ízület és az ízület körüli képletek fokozatosan elpusztulnak, deformálódnak. A betegség intenzitása változó: az egészen enyhe tüneteket okozótól, a nagyon súlyos, deformációkkal, fájdalmakkal, mozgáskorlátozottsággal járóig terjed.

A betegség oka:
Autoimmun kórképek közé sorolják, azaz a háttérben az immunrendszer zavara áll. Ennek kiváltó oka ismeretlen, de öröklött tényezők, fertőzés szerepét is feltételezik. A szervezet saját kötőszöveti elemeit idegenként ismeri fel és ellenük gyulladásos reakcióval védekezik. A népesség kb. 1%-ában jelentkezik, nőket háromszor gyakrabban érint, mint férfiakat.

A betegség tünetei:
A betegség kezdetén nem jellegzetes panaszok vannak, rossz közérzet, láz, testsúlycsökkenés lép fel. A reggeli kézmerevség már felhívhatja a kórképre a figyelmet, de ez lehet kísérő tünete ízületi kopásos megbetegedésnek is. A kezek merevsége mellett a betegség fő jellemzője a szimmetrikus, mindkét oldalt érintő, legalább 6 hete fennálló ízületi gyulladás. Későbbiekben ínhüvelygyulladás, a bőrben reumás csomók a végtagok feszítő oldalán és csontelváltozások keletkezhetnek. A betegség előrehaladtával fájdalmas kötőszövetes vagy csontos ízületi merevség alakul ki az adott ízület torzulásával. A kórképet az orvos a jellemző tünetek alapján állítja fel. Ilyenek a reggel több, mint egy órán keresztül fennálló ízületi merevség, a legalább 3 ízületi terület érintettsége, a kis ízületek érintettsége, a mindkét oldalon azonos régió érintettsége, a bőrben megfigyelhető reumás csomók, vérből az ún. reuma faktor kimutathatósága és a röntgen vizsgálat során észlelhető elváltozások, melyekből 4 megléte igazolja a betegség fennállását.
A betegség korai szakában az ízületi gyulladás dominál, ekkor a fő teendő a későbbi károsodások megelőzése. A fizikoterápia és gyógytorna a betegség alatt alapvető fontosságú.
A korai - középső szakaszban jellemző a mozgási nehezítettség, a mozgáskorlátozottság, az izomsorvadás, illetve a lágyrészek elváltozása; a csomó, az ín- és ínhüvely-gyulladás. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés mellett szükség lehet műtéti kezelésre is.
A középső szakasz vége felé már az ízületi porc pusztulása dominál. Emiatt az ízületek deformálódnak, nehezített a mozgás, az önellátás.
A végső szakaszt nagyfokú deformitások, csontos elváltozások jellemzik. Ekkor a beteg már nem képes önellátásra, tartósan ágyhoz kötött lehet. Szerencsére a mai új terápiás eszközöknek, gyógyszereknek köszönhetően ez a stádium már csak nagyon ritkán fordul elő-általában nem kezelt eseteknél.
Az ízületi elváltozásokon kívül a rheumatoid arthritis szövődményeként kialakulhatnak ízületen kívüli (extraarticularis) tüntetek is. Például a bőr elváltozásai; márványozottsága, a kihegyesedő ujjbegyek, a pigmentációzavar, az idegrendszeri tünetek; a perifériás idegek degenerációja, a szem tünetei; a szemszárazság, hajszálérgyulladás. Ritkán a belső szervek is érintettek lehetnek, így például a szív - szívburok-gyulladás jelentkezik -, a tüdő (ritka, de jellegzetes csomók, mellhártyagyulladás megléte), illetve a vese, melynek degeneratív jellegű elváltozása az amiloidózis).

Vizsgálatok:
A gondos kórelőzmény felvétel és betegvizsgálat mellett szükséges röntgen vizsgálat a porcpusztulást mutathatja. Szükség esetén MR vizsgálatra is sor kerülhet korai esetekben. Emellett fontos a vérvizsgálat is. Újabban immunszerológiai vizsgálatok is történnek.

Kezelés:
A betegség szempontjából elsődleges a károsodások megelőzése és az oki terápia. Tüneti szereket csak akkor adunk, ha az oki terápia nem elégséges, tartós ízületi gyulladás van. A korai szakban (első három hónap) a legfontosabb a betegség felismerése, a helyzet elfogadása, a korán megkezdett ízületvédelem. Ekkortájt dől el, mennyire jóindulatú, illetve mennyire agresszív formáról van szó. A kezdeti szakaszban - a diagnózis megerősítéséig - a beteg lehetőleg csak nem-szteroid gyulladáscsökkentőket kap. A diagnózis felállítása után szükséges a "bázisterápia" mielőbbi megkezdése. A bázisterápia alatt olyan gyógyszereket értünk, amik nem csak tüneteket csökkentik, hanem az ízületi porcpusztulást is gátolják. Előfordul, hogy a beteg egyik-másik bázisterápiára nem reagál. Ekkor terápiát váltunk, illetve kombinációban alkalmazzuk azokat. Jelenleg már elérhetőek az ún. biológiai terápiás gyógyszerek is.
A bázisterápia melletti időnkénti gyulladásos fellángolásokat gyulladáscsökkentő szerekkel kezeljük, ez lehet nem szteroid tartalmú gyógyszerekkel, súlyosabb esetben szteroid gyógyszerekkel, amelyek szükség szerint ízületbe is adhatóak.
A beteg maradandó elváltozásai okozta nehézségeket különböző ortopédiai segédeszközök alkalmazása enyhítheti. Súlyos, torzító elváltozások esetén ortopédiai műtét is alkalmazható.

Javaslatok:
A betegség aktív, fájdalmas fennállása idején a fizikai nyugalom, hűtés javasolt, később a gyulladás lezajlása után az izomerőt és az ízület mozgástartományát tornával kell helyreállítani. Ez lehet kezdetben passzív torna, később a beteg saját maga által végzett mozgás. A nem aktív időszakban különböző fizikoterápiás kezelések alkalmazására is szükség lehet.

Prevenció.lap.hu | Népi gyógymód.lap.hu